Németh Dávid: 5%-os inflációval és 2,5%-os növekedéssel zárhatjuk az évet (2024)

Németh Dávid fontosabb megállapításai:

• EU: Az európai parlamenti választások nem hoztak földcsuszamlásszerű változásokat az európai politikában, ugyanakkor a zöldpártok visszaszorulása az uniós zöldpolitikával kapcsolatos kritikák erősödését tükrözi, a szélsőjobb mérsékelt előretörése mellett pedig gyengült a német-francia tengely, ami a tőkepiaco*kon, pl. a kötvényhozamokon is érződik. Ha Magyarország jelenlegi helyzetét vetjük össze az EU-csatlakozás évével, 2004-gyel, akkor a szabályozási minőség és a korrupciós kontroll gyengülését látjuk, a politikai stabilitás viszont erősödött.
• USA: Az év fontos eseménye lesz az elnökválasztás. A választók több mint 50%-a számára kiemelt téma a megfizethető lakhatás, 30% szerint a gazdasági helyzet a legnagyobb probléma, 28% számára fontos a migráció kérdésére. 25% szerint Biden az életkora miatt nem alkalmas az elnökség folytatására, emellett sokakat befolyásolnak döntésükben Trump bírósági ügyei és az abortusztörvény is. A felmérések szerint fej-fej mellett halad a két elnökjelölt, a kulcsállamok állása alapján Trump hajszálnyi előnyével, a piac viszont most kevesebb kockázatot lát Biden újraválasztásában.
• Energiapiac: Az európai gázfogyasztás folyamatosan csökken, fel vannak töltve a tárolókapacitások, jövőre pedig tovább fog nőni az LNG-kínálat. A gáz ára a 30-35 eurós tartományban, az olaj 80 dollár környékén maradhat, nem vár a K&H jelentős energiapiaci sokkot, bár az izraeli-palesztin konfliktus kockázatokat hordoz. A magyar gazdaság relatíve energiaintenzív, de az energiamix szempontjából zöldebb például a lengyelnél, a megújuló energia előállításbeli aránya 20%-ra nőtt, miközben az atomenergia részaránya csökkent.
• Vállalati szektor: A magyar és a lengyel cégek profitabilitása romlott az elmúlt negyedévekben, pozitív fordulat csak 2025-ben várható. Magas a magyar vállalatok likvid eszközeinek az aránya, vagyis a beruházási képesség megvan, egyelőre a bizalom helyreállása hiányzik még. A vállalati hitelportfóliók minősége viszont nagyon jó.
• Munkaerőpiac: Lassan nő a foglalkoztatás és a munkanélküliek száma is Magyarországon, a munkanélküliségi ráta emelkedésének a megállása 4,4%-os szinten viszont jó hír. A munkaerőpiac kifeszítettsége a 2016-os szintre oldódott, könnyebben találnak munkaerőt a cégek, mint az elmúlt években. Az USA-ban is lanyhul a munkaerőpiac, kevesen akarnak munkahelyet váltani, ezért kissé növekedhet még a munkanélküliségi ráta, ami kedvezhet a kamatcsökkentéseknek.
• Fiskális politika: Rossz hír, hogy a társadalom öregedése miatt 2025-2041 között évi 2% körüli GDP-arányos többletköltséggel kell számolni Magyarországon, az viszont jó, hogy a következő években a kamatkiadásaink már csökkenhetnek. Szükség van valamekkora fiskális kiigazításra, ennek Németh Dávid szerint a kiadási oldalt kellene elsősorban érintenie (pl. gazdaságtámogatás és az állam saját működési költségeinek csökkentésével), éves kiigazítási szükségletünk jelenleg a GDP 0,7-0,4%-ára rúg 4-7 éves időtávon. Idén a mostani helyzet alapján mintegy 500 milliárd forintos kiigazításra van szükség. A kamatkiadások nélkül messze nem a magyar költségvetés van a legrosszabb helyzetben (elsődleges, strukturálisan kiigazított egyenlegünk pozitív), az európai országok többségében jelenleg nő a GDP-arányos államadósság, Magyarország viszont a csökkenő pályán lévők között található.
• Kereskedelem és beruházások: a geopolitikai konfliktusok lassítják a világkereskedelem volumenének a növekedését. Tőkevonzó képessége alapján Magyarország jól áll, de nem teljesít kiugróan a régió országaihoz képest. Továbbra is az európai befektetők dominálnak, az amerikai és az izraeli tőkebefektetések aránya viszont csökkent a dél-koreai és a kínai befektetések javára. A beruházások Magyarországon az építőiparra koncentrálódnak, ami nem kifejezetten egészséges. A globális tőkeáramlásra hatással lehet Kína Tajvannal szembeni esetleges inváziója és az USA potenciális támogatása Tajvan számára.
• Háztartások: a hitelkihelyezések növekedése hatására megfordulhat a háztartási eladósodottság csökkenése, a fogyasztás idén 3-3,5%-kal növekedhet a várható 9-10%-os reálbérnövekedés hatására. Az USA-ban a szeptemberi kamatcsökkentést valószínűsíti a fogyasztási dinamika lassulása.
• Ipar és a GDP szerkezete: leginkább a szolgáltatások húzzák felfelé a növekedést, amit a belső kereslet növekedés is tovább támogathat. Idén a GDP 2,4-2,5%-kal nőhet. Az építőipar elhagyta Magyarországon a mélypontját, és az élelmiszeripar is tudja húzni az ipari kilábalást. A fogyasztás fokozatos javulása és az európai konjunktúrával kapcsolatos javuló kilátások javítják a magyar ipar kilátásait is. Felhasználási oldalon a háztartási fogyasztás lehet a fő mozgatóerő, később a készletek leépítése és a beruházások terén jöhet még fordulat, ami a termelékenységre is pozitív hathat. Összességében a magyar gazdaság a potenciális növekedésének megfelelően teljesít, szemben például a cseh és a szlovák gazdaságtól, amelyek elmaradnak ettől. Magyarországon 5% alatt van a mesterséges intelligenciát használó cégek aránya, jó lenne nem lemaradni ezen a területen.
• Infláció: lejjebb jött az áremelkedés, de ahogy az MNB is kommunikálja, a maginflációban vannak kockázatok, amivel foglalkozni kell. Év végére 6,25%-ra csökkenhet Németh Dávid szerint az alapkamat, három kamatvágást valószínűsít. A korábban várt 5,5%-kal szemben 5,0% körüli inflációt vár év végére a K&H. Nagy hatással lehet ránk a nemzetközi kamatkörnyezet, és minden 1 százalékpontnyi vámemelés nagyjából 0,1 százalékponttal emeli az inflációt, ez egy is kockázat az amerikai gazdaságpolitikában.
• Devizaárfolyamok: a dollár túlértékelt Németh Dávid szerint. Az euróval szemben 385-400-as forint árfolyamsávot tolerál a jegybank, 390 forint alatt vágja bátrabban a kamatokat. A napokban látott forintgyengülés ellenére ezért az év hátralévő részében 385-400 forint közötti forintárfolyamot vár a K&H.

Másik cikkünk a K&H Bank sajtóútjáról: